2012. november 24., szombat

Válság

 
~ A válság akkor köszönt rád, ha nem vagy hajlandó növekedésed természetes folyása irányában változtatni helyzeteden. Amikor a változás útja hamis következtetésekre épült, régi minták torlaszolják el, és nincs benned elég benső erő ahhoz, hogy saját akaratodból szabadulj tőlük, a válság segítségedre siet.
A krízis intenzitása egyenesen arányos ellenállásoddal. Az, hogy ellenállsz a készülődő változásnak, növeli szenvedésedet.
Terjeszd ki figyelmedet és tudatodat életed legkisebb eseményeire is, keresve mélyebb értelmüket. Elámulva tapasztalod majd, mennyi mindent nem tudtál eddig. Min nem akarsz változtatni? Ha felismered a kiutakat, amíg kicsi a baj és megteszed a szükséges lépéseket, a válság nem következik be. ~

2012. november 22., csütörtök

Az első Hálaadás


A mai Egyesült Államok területén az első hálaadást a hagyományok szerint 1621-ben ünnepelték a Mayflower fedélzetén az előző évben Plymouth-hoz érkező, az Újvilágba az európai vallásüldözések elől menekült telepesek, akiknek mintegy fele a hideg, az éhezés és az idegen, mostoha környezet áldozata lett az első télen. A telepeseket a wampanoag indián törzs segítette ezekben a nehéz időkben, megtanítva nekik többek közt a helyi halászatot és vadászatot, a kukoricatermesztést, a juharszirup kinyerésének titkát. A történet szerint az őszi bőséges termés után az életben maradt 51 telepes vezetője, William Bradford nagy ünnepséget rendezett, ahová az indiánokat is meghívták.

2012. november 19., hétfő

Rajki Miklós: Biztató


Biztatlak:  Örülj!

Örülj a világnak,
Örülj a kinyíló virágnak,
A zöldlombos erdőnek, a viruló mezőnek.
Örülj a hasadó hajnalnak,
Éjben az égen ragyogó csillagnak!
A szép napra ébredő reggelnek,
A neked köszönő embernek,
S minden ártatlan gyermeknek.
Örülj a feléd küldött mosolynak,
A hozzád szóló szavaknak!
Örülj, ha egy ajtót neked kitárnak,
Ha valahol éppen tereád várnak!
Örülj, ha megfogják a kezedet,
Tanítsd meg örülni gyermeked!
Örülj és te is tárd ki szívedet!
Az öröm széppé teszi lelkedet és vidámmá kedvedet.
Örülj az ősznek, a tavasznak,
A fakadó rügyeknek, a lehulló lomboknak!
Nyáron a rekkenő melegnek,
Télen a hóval borított hegyeknek.
Örülj, ha jön egy zivatar,
Ha örülsz, akkor nem zavar.
Örülj a megkonduló harangnak,
A felröppenő sok-sok galambnak!
A felhangzó zenének!
Örülj minden csendes estének!
Örülj a farkát csóváló kutyának,
Örülj az egész világnak!
Hiszen annyi jó és szép van, aminek
örülhetsz,
Örülj, ha valakivel törődhetsz!
Lásd meg mások örömét, örülj, ha bárkit
öröm ér!
Örömöt adj minden kicsi örömért!
Az öröm az egy jó dolog,
akik örülni tudnak, azok boldogok.
Te is az lehetsz, ha akarod!

2012. november 16., péntek

Kívánság a csillagok alatt


~ Nyisd meg az elmédet és szívedet a "Csillagénednek", magasabb önmagadnak, amely felfelé vezet a sorsod útján. Talán este vagy közvetlenül hajnal előtt ki akarsz menni a szabadba, hogy bensőséges együttlétben lehess a mennybolttal, hogy ráhangold magad egy olyan bolygó ("vándorcsillag") fenséges jelenlétére, mint amilyen a Vénusz, a Mars vagy a Jupiter, vagy egy olyan ragyogó állócsillagéra, mint amilyen az Antarész, a Szíriusz, az Aldebaran, a Regulusz, vagy az Arkturusz. Emlékezz arra, hogy igazi lényeged a szellemi fény, amelyet ebben az életben egy fizikai test öltöztet föl. Emelkedett imáidnak és gondolataidnak megvan a hatalma arra, hogy felemeljen és meggyógyítson barátokat, szeretteidet és a szélesebb közösséget.~    

2012. november 14., szerda

Mitől félek?


Mitől félek?
Úgy érzem, egy helyben toporgok, és mázsás súlyok akadályozzák lábaimat.
Gombóc van a torkomban és görcs a szívem tájékán.
Tudom, közel a Fény, és mégsem merem megtenni az utolsó lépést.
Mi az, ami visszatart és gúzsba köt, fojtogat.
Én vagyok, magam.
Az Egó, mely rettegve szemléli vágyakozásomat a Lélek felé, Isten felé.
Szüksége van a félelmemre, hiszen ebből táplálkozik.
Ez hizlalja akkorára, hogy hatalmaskodhat felettem.
Hogyan győzhetem le?
Hittel és Szeretettel. Mert a félelem ellenszere a hit és a szeretet.
A hit, hogy Odafent minden lépésünket óvó tekintetek kísérik, és a szeretet, amely megbocsátja botladozásunkat.
De hát akkor mitől félek?
Az irányítás elvesztésétől, hogy engedjem folyni az életem, lágyan, mint a csörgedező patak.
Elhinni azt, hogy nálamnál jobban tudják, hogy mi kell a fejlődésemhez.
Bízni.Bízni.Bízni.
Istenben, Igaz Valómban és Társaimban.
Mert ez a Szeretet, és ahol szeretet van, ott a félelemnek nincs esélye.

2012. november 9., péntek

Weöres Sándor: Ima

 
 
Köszöntelek a folyók zúgásával, 
a felhő-arcú hegyekkel, a hegy forma fellegekkel,
a gong-alakú csillagokkal,
köszöntelek a szivárvánnyal, az éj minden tűzével,
és végül az ámulatos napragyogással:
mind a Tiéd, valamennyiben itt vagy,
akkor is, ha szenderegsz, és úgy is, ha leszállsz hozzánk
váratlanul
s a teremtmények seregének megmutatod újra, meg újra
kerek pajzsaidat, eleven mezőkön és rideg
mérföldköveken heverőket,
egyszerűségük örök titkában, nyiltságuk
rejtelmében,
miket állandó ittlétük miatt,
oly könnyen, szüntelenül feledünk.

2012. november 8., csütörtök

Rhonda Byrne

~ Itasd át a hála varázserejével minden tevékenységedet, minden találkozásodat, minden cselekedetedet, és az életed minden helyzetét. Ha így teszel, valóra válthatod az álmaidat. Ha a jövőben az élet kihívás elé állít, és úgy érzed, nincs hatalmad az események felett, használd a hála varázserejét. Aggódás és félelem helyett mondj köszönetet minden másért az életedben. Ha tudatosan hálát adsz a jóért, amit kapsz, a kihívást jelentő helyzet körülményei varázsütésre megváltoznak. ~

2012. november 5., hétfő

Miért büntetjük magunkat?



Mostanában egyre erősebben tört felszínre bennem egy érzés, miszerint saját életem megkeserítője én magam vagyok. Egyfajta önbüntető programot futtatok folyamatosan, és ezzel megkeserítem napjaimat. Egy ideje ott bujkált ez az érzés tudatalattim rejtett régióiban, de akkor tudatosult bennem igazán, amikor elmentem  személyes konzultációra  Mohácsi Vikihez, aki fantasztikus reinkarnációs terapeuta, és még sorolhatnám csodálatos képességeit, amelyekkel, nagy alázattal szolgálja a Hozzá forduló, segítségre szoruló embereket.
Viki mondta ki először konkrétan, hogy büntetem magam.
És akkor értettem meg, hogy igaza van.
Azóta is motoszkált bennem ez a gondolat, de bizonyos történések hatására, teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy nem a sors, az élet vagy Szeretett Teremtőnk rója rám e terheket – persze van olyan is, hogy Ő – de a legtöbbször nem. És teljesen más, amikor Istentől való próbatétel előtt állunk, vagy saját egónk sanyargat minket.
Utóbbi mindig lekicsinylő, agresszív, mindenben kivetnivalót talál. És azt mondja egyedül vagy.
Isten mindig érezteti, hogy segít, hogy nem egyedül kell megharcolnod a csatáidat.
Óriási különbség.
Elkezdtem figyelni, hogyan is működik ez a mechanizmus.
Pl. : Ragyogó napsütésben sétálok, gyönyörködöm a természet szépségében, elmerülök a látványban, az illatokban, egyszóval a pillanatban létezem, boldog vagyok. És egyszer csak bekúszik valahonnan egy baljós érzés, hogy „Igen most boldog vagy, de miből fizeted be a telefonszámlád?”, vagy „Mikor találsz végre megfelelő állást?”, és oda a csodálatos hangulat, csak a jeges félelem marad, a szívemet markolászva.
És ez a hang is tőlem származik. A reakcióm az volt eddig, hogy jó mélyre eltemettem az érzést, de mint tudjuk, minél jobban elnyomunk valamit, annál erősebben jelenik meg legközelebb.
A gyógyítást azzal kezdtem, hogy többé nem nyomtam el a félelmemet, hanem próbáltam szembenézni vele, szeretettel elfogadni.
Aztán, amikor ez már sikerült, tudatosítottam magamban, hogy Teremtőnk, Angyalaink és a Felemelkedett Mesterek elfogadnak és szeretnek minket, és egyáltalán nem ártanának nekünk semmilyen körülmények közt.
Most azt gyakorlom, hogy bármilyen kellemetlen vagy félelmetes szituáció merül fel, emlékeztetem magam, hogy ezt én kreáltam magamnak, és nem a sors, az élet vagy az Égiek büntetése.
Ez csodálatosan megnyugtató, mert „csak” magamon kell dolgoznom, hogy feloldjam ezt a negatív beidegződést.
Nem tudom, hogy hányan lehetünk még, akik így ostorozzuk magunkat, akár előző-, akár ez életbeli „bűneinkért”, de hiszem, hogy mindannyian megérdemeljük a bocsánatot, és nemcsak Istentől, de elsősorban saját magunktól.

2012. november 3., szombat

Sri Chinmoy


~ Mindennapi életedben megismerheted Isten Akaratát, ha korán reggel legnagyobb háládat ajánlod fel Istennek azért, amit Ő már érted tett.

Ha felajánlod hála-szívedet, akkor az kiterjed; és ha kiterjed, akkor eggyé válik Isten Egyetemes Valóságával. Reggel, mielőtt meditálnál vagy bármit is tennél, ajánlj fel olyan sok hálát, amennyit csak lehetséges. Ajánld fel lélekteljes könnyeidet azért, hogy azzá válhattál, ami ma vagy. Ha ezt teszed, akkor végül végtelenül több leszel, mint ami most vagy. Így a hála képessé tesz arra, hogy érezd, mi Isten Akarata. Isten Akarata benned és rajtad keresztül fog hatni, és Isten mindent meg fog tenni rajtad keresztül és érted, ha hálát ajánlasz fel Neki.~ 

 

2012. november 1., csütörtök